„Creatio – Teremtés” – koraközépkori latin himnuszok
„Heidl György ihletett muzsikája, az archaikus latin himnusz-szövegek, klasszikus- és kortárs jazz zenészek együttes játéka, Bognár Szilvia sallangmentes, szép terű éneke: a Sator egy eddig nagyon hiányzó színfolt a magyar palettán: mai szakrális zene.” (Lovasi András)
Archaikus latin és magyar szövegek kortárs zenei értelmezésben: a Sator zenekar egy filozófus-zeneszerző és három magasan képzett klasszikus és jazz muzsikus együttműködése, egy népszerű népdalénekes állandó vendégjátékával. Akusztikus zene, szakrális hagyomány: “jövő a múltban”.
A himnusz-sorozat első darabját (Deus Creator omnium) Milánó egykori tekintélyes püspöke, Szent Ambrus írta a IV. század végén. Legkésőbb a VIII. századra összeállt és az egyház liturgikus/imádságos életének szerves részévé vált az a ciklus, amelynek darabjai formailag és szellemiségükben is az ambrusi mintát követik, és a Teremtés könyvének első fejezetét, a hatnapos teremtéstörténetet az egyes ember életére vonatkoztatva dolgozzák fel. A teremtés napjainak keresztény értelmezéséhez szorosan kapcsolódik az újjáteremtés első napja (Primo dierum omnium), amely mint „nyolcadik nap” sokrétű jelentéssel és gazdag szimbolikával rendelkezik. A himnuszok idővel a zsolozsma vesperás imádságának részeivé lettek, és számos dallamváltozatuk ismert. Heidl György zenéje nem követi a himnuszok középkori gregorián dallamait, a szerző, aki egyben a korai kereszténység történetének és irodalmának nemzetközileg elismert kutatója, saját zenei elgondolása mentén komponálta meg a művet. A muzsikus-társak színes és változatos zenei világot képviselnek. Bognár Szilvia jól ismert népdalénekes, Gyermán Júlia hegedűművész (Danubia Zenekar, Kairosz Kvartett), Szakács Viktória a Pannon Filharmonikusok szólamvezetője és a Salzburger Festival Kammerorchester csellistája, Kovács Zoltán pedig a népzene, a kortárs zene és a jazz területén egyaránt otthonosan mozgó, sokoldalúan képzett muzsikus és zeneszerző.
