Sulyok Gabriella: Orfeusz útján

Sopronban születtem 1939. március 12-én. 1964-ben a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a Magyar Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező-operatőri szakára jártam. 1965-1970-ig Bagdadban az Iraki Régészeti Múzeumban dolgoztam: 3 kötet kosztümtörténeti könyvet rajzoltam: a sumer, a babiloni és asszír viseleteket. 1970 óta Magyarországon élek és grafikával foglalkozom. Képzőművészeti videofilmeket is készítek. Tagja vagyok a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Grafikusok Szövetségének, a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetségének és a FidelissimArt Társaságnak. Az országos tárlatok szakmai díjai mellett 2004-ben Munkácsy-díjat kaptam.

Szülővárosom Sopron, valamint Budapest és Bagdad évtizedei után 1970.-ben találtam meg a rajzolásban kifejezésem őszinte lehetőségeit. Minden, ami az óta történt velem, a grafika: a vonal, a tónus, a fény rejtélye felé irányított. Még a látszólagos kitérő, a film is. A két művészeti ág kölcsönhatása szerves és serkentő. Ha szemlélődésemhez megtalálom a rajz nyelvében a vonal kifejező erejét – talán megérinthető a valóság. A rajz és a rajzoló méltó a nagy kísérletre: a valóság lényegének, mélységének – a láthatatlannak is – megérintésére. Vallom, hogy a rajz erkölcsi tartás, hitvallás, vélemény. Hiánya mindent elárul. Nem imitálható. Bizonyítéka jellemnek, arculatnak, tudásnak. Nem szakmai kérdés, fontosabb: talpon maradás, hűség, tisztánlátás és bátorság. Rajzaimban a természet világa, s abban az őserő érdekel. A természet a Mindenség összessége, mivel az Ég mozgása azonos lüktetésben van a Föld lélegzetével, állandó változásával. Munkám fogadtatása során gyakran kérdezik tőlem felfogásom lényegét: természetelvű vagyok-e? Válaszom: természet-hívő vagyok. A természet gazdagsága felülmúlhatatlan: minden remekmű – a művészet egyetemes történetében – olyan, mint egy természeti képződmény: mélységes, gondolatgazdag, megrázó és rendíthetetlen. Ilyen: Rembrandt, Goya, G.G .Márquez, J.S. Bach, H. Purcell, Tóth Menyhért és Tarkovszkij is. Gaál István „ Orfeusz és Euridike „ című filmjében a valóságnak és az éteri világnak olyan megjelenítését láttam, amely túl a történeten, létezésünk örök problémáját érinti. A bolyongás, a keresés, a bizalom a szeretetben, szerelemben, egymásban. A zaklatott kérdések, a tilalom zártsága, az érzelmek száguldása a természet mélyére vezetett. A rajzokban a Föld, az Ég, a vágyak és a valóság barlangjai – tónussal, vonallal, képi lüktetéssel ábrázolva. A kiállított képek a szelíd, szikár, vagy indulatos vonulatokkal szeretnék küzdelmeinket, kételyeinket, reményeinket megjeleníteni.

A kiállítás megtekinthető: 2014. május 25-ig, naponta 10–18 óráig.

Teljes árú belépőjegy: 1.000,- HUF
Nyugdíjas / Diák: 500,- HUF